A Monopoly társasjáték, amely generációk óta szórakoztatja a családokat és barátokat, nem csak a szerencséről és a kockadobásokról szól. A játék mögött rejlő mechanizmus és stratégia értékes leckéket tanít a vállalkozói léttel és cégépítéssel kapcsolatban.
Legyen szó akár a kezdeti ingatlanvásárlások izgalmáról, a fejlesztésekbe való befektetésről, a bérleti díjak begyűjtéséről, vagy a versenytársakkal való tárgyalásokról, számos párhuzamot vonhatunk a valós üzleti élet kihívásaival. Ebben a blogbejegyzésben megnézzük, hogy egy új vállalkozás hogyan építheti fel magát – a Monopoly társasjáték alapján.
Mi a piacra lépési stratégia?
A piacra lépési stratégia, más néven go-to-market (GTM) stratégia egy átfogó terv, amelyet egy vállalkozás arra készít, hogy új terméket vagy szolgáltatást vezessen be a piacra. Két fő megközelítése létezik: a termékvezérelt és az értékesítés-vezérelt stratégia. A helyes választás kulcsfontosságú a sikeres bevezetéshez és a fenntartható növekedéshez.
Termékvezérelt piacra lépési stratégia
Ebben a stratégiában a termék áll a középpontban, mint a növekedés hajtóereje. A termék nem csupán egy üzleti problémát old meg, de automata értékesítőként is működik, lehetővé téve az érdeklődők számára az önálló vásárlást, megújítást és frissítést anélkül, hogy elhagynák a felületet. Ez a megközelítés teljesen önkiszolgáló jellegű (self serve), minimalizálva az értékesítési csapat szerepét. Ilyen termék például a Canva, Photoshop vagy éppen a Hubspot.
Értékesítés-vezérelt piacra lépési stratégia
Ezzel szemben az értékesítés-vezérelt stratégiában az értékesítési csapat az elsődleges hajtóerő. Ők kezdeményezik és fejezik be az értékesítési tranzakciókat, aktívan részt vesznek a vásárlói kapcsolatépítésben és a meggyőzésben. A termék továbbra is kulcsfontosságú eleme a folyamatnak, de a tranzakció és a későbbi megújítások az értékesítési csapat közreműködésével történnek.
Különböző fázisok az indulástól a terjeszkedésig
1. Fázis: Tesztelés, piac felmérése
A Monopoly játék elején, amikor még csak az első körben van, és különböző ingatlanokat vásárol anélkül, hogy bármilyen fejlesztést végrehajtana, ez a cégek korai, kísérletező GTM fázisát tükrözi. Ebben a szakaszban a vállakozás célja, hogy minél többet megtudjon a piacról és a potenciális ügyfelekről, felmérje a terepet. Különböző ügyfélszegmenseket céloznak meg, tesztelik a termékeiket és szolgáltatásaikat, és gyűjtik az ügyfelektől kapott visszajelzéseket.
A kísérletező GTM fázisban a cégek számára elengedhetetlen, hogy felfedezzék a célközönségüket és megtalálják a termék-piac illeszkedést. Ez magában foglalja a piackutatást, a célközönség profiljainak kidolgozását, a vásárlói igények feltérképezését és a termékük vagy szolgáltatásuk értékajánlatának finomítását.
2. Fázis: Célzott piaci növekedés
Amikor a Monopoly játékban elkezdi fejleszteni az ingatlanjait, és elkezdi beszedni a bérleti díjakat az ellenfeleitől, az a következő fázis kezdetét jelzi. Ebben a szakaszban a cég már megtalálta a termék-piac illeszkedést, és most arra összpontosít, hogy domináns piaci részesedést szerezzen a célközönsége körében. Ez magában foglalja a kulcsfontosságú ügyfélszegmens kiválasztását, a termék vagy szolgáltatás finomítását az adott szegmens igényeihez igazítva, és a célzott marketing tevékenységeket.
Ebben a fázisban a cégeknek egyértelműen meg kell határozniuk a célpiacot, és arra kell összpontosítaniuk, hogy a lehető legjobb ügyfélélményt nyújtsák ezen a piacon.
3. Fázis: További piacok, terjeszkedés
Amikor a Monopoly játékban már egy teljes színsor a tulajdonában van, és elkezd házakat és szállodákat építeni, az a terjeszkedés fázis kezdetét jelzi. Ebben a szakaszban a vállalat már domináns piaci részesedést szerzett a célpiacán, és most arra összpontosít, hogy tovább bővítse üzleti tevékenységét és új piacokra lépjen be. Ez magában foglalja a szomszédos piacok azonosítását, a termék vagy szolgáltatás módosítását az új piacok igényeire szabva. Ebben a fázisban a cégeknek alaposan elemezniük kell a szomszédos piacokat, és fel kell mérniük a bővítés lehetőségeit.
Hogyan segíthet egy vállalatirányítási rendszer a kezdő vállalkozásoknak?
Egy vállalatirányítási rendszer értékes eszköze lehet mind az értékesítés-vezérelt, mind a termékvezérelt GTM stratégiát választó cégeknek – bár a kihasznált funkciók kissé eltérőek lehetnek.
Előnyök az értékesítés-vezérelt cégek számára
Az ERP rendszer az értékesítés-vezérelt cégek számára többek között segít az ajánlatok egyszerű kezelésében, biztosítva a potenciális ügyfelek, vagyis leadek adatainak rögzítését és minősítését, kvalifikálását. Ezzel párhuzamosan a rendszer nyomon követi az ügyfélinterakciókat és -preferenciákat, lehetővé téve az értékesítőknek, hogy személyre szabják megközelítésüket és hatékonyabban zárják le az üzleteket.
A vállalatirányítási rendszer integrálható a már használt szoftverekkel, központi adatbázist biztosítva minden ügyfél információhoz. Ez a megoldás lehetővé teszi az értékesítési csapatok számára, hogy erősebb kapcsolatokat építsenek ki az ügyfelekkel, és célzott upsell és cross-sell lehetőségeket kínáljanak számukra. Az ERP továbbá automatizálja a megrendelésfeldolgozási feladatokat, csökkentve a hibákat és biztosítva a megrendelések gyors és hatékony teljesítését. Ez megnöveli az ügyfél elégedettséget és javítja az általános ügyfélélményt.
Végül pedig az ERP rendszer valós idejű készletláthatóságot biztosít, ami segít megelőzni a készlethiányt és a túlkészletezést. Ezáltal az értékesítési csapatok pontos szállítási határidőket tudnak ígérni, elkerülve az ügyfelek csalódását. A vállalatirányítási rendszerből származó értékesítési adatok marketingadatokkal kombinálva pedig hasznos jelentéseket hozhat létre, amelyek segítik a vezetőket a kampányteljesítmény elemzésében, az értékesítési trendek azonosításában és a stratégiák optimalizálásában a jobb eredmény elérése érdekében.
Előnyök a termékvezérelt cégek számára
A termékvezérelt cégek számára az ERP rendszer előnye többek között a hatékony termékfejlesztés és -menedzsment támogatása. A vállalatirányítási rendszer egyetlen helyen központosítja a termékinformációkat, beleértve az anyagjegyzékeket, a gyártási ütemterveket és a minőségellenőrzési adatokat.
A vállalatirányítási rendszer emellett valós idejű betekintést nyújt a beszállítási láncba, ami lehetővé teszi a jobb előrejelzést, a gyártástervezést és a készletgazdálkodást. Ez csökkenti az anyaghiányhoz és a gyártási késedelmekhez kapcsolódó költségeket. Az ERP rendszer továbbá segíti a nyersanyagok és a késztermékek nyomon követését a gyártási folyamat során, ami megkönnyíti a minőségellenőrzési intézkedéseket. Ez biztosítja az állandó minőséget, és csökkenti annak a kockázatát, hogy hibás termékek kerüljenek az ügyfelekhez.
Emellett az ERP rendszer átfogó adatokat szolgáltat a gyártási költségekről, az anyagfelhasználásról és a termelési hatékonyságról, segítve a költségmegtakarítási lehetőségek azonosítását. Ez lehetővé teszi a termékvezérelt cégek számára, hogy optimalizálják gyártási folyamataikat, és versenyképesebbé váljanak.
Összegzés
Összességében elmondható, hogy bár a vállalatirányítási rendszer konkrét előnyei a GTM stratégiától függően eltérők lehetnek, egy dolog közös: az ERP rendszer értékes eszközöket és funkciókat kínálhat mind az értékesítés-vezérelt, mind a termékvezérelt cégek számára, hogy hatékonyabban működjenek, optimalizálják folyamataikat, és végül elérjék növekedési céljaikat.
Amennyiben szeretné megnézni, hogyan működik a ProdHost rendszere, próbálja ki díjmentes demónkat, vagy kérje bemutatónkat!